2009. november 30., hétfő

Mikulás- csengöcske


Elkezdödött az Advent és elkezdödött vele a várakozás. A várakozás ideje gyorsabban telik, ha az ember elfoglalja valamivel a kezeit, a lelke közben szabadon kószálhat...

A kölköcskéimmel ma délelött Mikulás-csengöcskét készítettünk, mivel picurkák még, így valami nagyon egyszerüt gondoltam ki nekik.

A Mikulás teste egy piros háromszög - némi kerekítéssel. A szakálla-arca fehér papír, egy darabból készült. A kicsik közben ezüst és fehér ceruzával kiszinezhették a testet, az arcot én rajzoltam meg. A ragasztás után már csak az arany fonalakat kellett a helyükre füzni és a csengettyüt felakasztani.
A kép alsó sarkában a még pucér adventi koszorúnk látható. ;O)

2009. november 24., kedd

Emléklekvár - a la Fércmüvek



A drága Judit ajándékozott meg egy üveg Gondolatlekvárral. Egy szép nagy beföttesüveg, telis teli jobbnál szebb gondolatokkal.
Innen jutott az ötlet az eszembe, hogy Kata barátnöm születésnapjára én egy jó nagy üveg Emléklekvárt készítsek.
Kata 1982. június 10.-e óta a barátnöm. A legjobb barátnöm. Az elmúlt pár évben millíó közös élményben volt részünk, kórusok, táborok, iskolák, barátságok, házzasságok, születések... A múlt hónapban gyüjtögettem az emlékeket, mint méh a mézet, rakosgattam szépen össze, válogattam, keresgéltem. Az üvegben 60 emlék kapott helyet, mind más betütípussal nyomtatva, egy két szó, vagy mondat, nevek, helyek, dátumok... A hétvégén adom át, kíváncsi vagyok!

Judit, köszönöm az ötletet, remélem nem volt rajta copyright!? ;O)

2009. november 21., szombat

Látszik a bokorból...két nagy...


Hogy mi látszik? Nos, nem árulom el, de hátha majd a szégyenlöske késöbb megmutatja magát...Addig még megpróbálom rábeszélni!

Lombkoszorú


Már majdnem túl késö, de talán még talál valaki a parkokban, kertekben faleveleket. A szárukat le kell csípni és a leveleket félig egymásra fektetni. Az aljukat egyharmadig hátrahajtani, a körmünkkel két vágást nyomni bele, amin a szárat átbújtatva összefüzzük öket. Folytatni, amig a koszorú elég hosszú nem lesz. Akkor összefüzni és királykisasszonyokat, királyfikat keresni, akik büszkék a szép öszi kronájukra.

2009. november 15., vasárnap

Sapik, sapik...

Az elsö sapi a "szaladgálós" sapkám. Ebben megyek vásárolni, parkba, stb... Igazán nem egy nagy durranás, a pomponja teszi különlegessé. Kötve van. Zsófimon fotóztam le, neki jobban áll.


A második sapka tegnap lett kész, horgoltam. Iszonyú volt, mert a fonal rettentö szöszös és mindig megakadt. Egyszer megpróbváltam visszafejteni, lehetetlenség. Azért nagyon büszke vagyok rá. Jujinak pedig iszonyú jól áll. Majd néha kölcsönadom neki is...