Puceráj

Igazából semmi effektív alkotás nem történt az alábbiakban, mégis úgy gondoltam, megmutatom, mit jelent egy alapos ezüstpucolás. Elöbb az ilyen volt-ilyen lesz képet látjátok, majd pedig a munka gyümölcsét! Azt hiszem érdemes volt nekiállni! l

Fürge ujjacskák

A kicsikéimmel minden évben igyekszünk a koruknak megfelelö ajándékot kitalálni a szülök számára. Az idei elsö karácsonyi témájú kép az ujjacskáikkal készült. Sötét alapra a fehér fedöfestékkel bekent ujjaikkal hóembereket nyomtattunk. Még a nyomdázás elött fehér ceruzát nyomtam a kezükbe, hagy dekorálják hópihékkel, csillagokkal, északi fénnyel a hátteret. Amikor a nyomatok megszáradtak, vízfestékkel sapkát, arcot, fenyöt festettem melléjük, a havas dombot papírból vágtam ki hozzá. A fehér ceruzával én is pingáltam még pár hócsillagocskát hozzá és már kész is lett a téli kép. Az anyukák nagyon meg voltak hatva tölük, de gyanítom, hogy nagyik, keresztszülök is csodájára járnának!

Karácsonyi gyertya

Közeledik advent, a hét végén meggyújtjuk az elsö gyertyát. Mielött nekifognék a koszorúkészítésnek, csak úgy, bemelegítésként csináltam ma egy gyertyadíszt.

Egy nagyobb virágkaspóba egy üvegpoharat tettem, ettöl jobban kilátszik a gyertya, körbebéleltem alufóliával, hogy ne billeghessen, majd fenyöágakat tüzködtem mellé. Egyúttal ismét konstatáltam, hogy az ezüstfenyönél nincs alattomosabban szúró fenyö... Majd narancsszínü diszekkel, masnikkal díszitettem az ágakat. Advent, mi készen várunk!!!

Montessori képecsék

Az idei továbbképzésünkkor nemcsak a Waldorf-babákat készítettem, hanem ezeket a Montessori-képecskéket is. A kisegér történetét 12 képen és 12 leírásban egy-egy falapra ragasztottam, majd lelakkoztam. A kicsik, akik még nem tudnak olvasni, az elmesélt történet alapján sorba tudják tenni a képeket, a nagyobbak hozzárendelhetik a szöveget is. Az egészen aprókat a szereplök elmesélésével szórakoztathatjuk. A képeket Lukas unokaöcsénk, keresztfiunk kapta ajándékba.

Waldorf babák

A munkahelyem (TEZ) minden nyár elején háromnapos továbbképzést szervez nekünk Tagesmamiknak. Idén is a kreatív csoportba jelentkeztem és nem bántam meg. A következö három babát készítettem a kurzus alatt:

Pauli a legkisebb, Hancuskáé lett. A teste formájával nem vagyok megelégedve, legközelebb másik szabásmintát fogok venni hozzá.

Marilli Juliáé lett. Sárgabarack színéröl kapta a nevét. Ö tipikus alvómanó, gyapjúval tömtem ki a párnarészét.

Rozina Zsófié lett, örá vagyok a legbüszkébb. A ruhája, a haja, úgy, ahogy van nagyon tetszik nekem, igaz, vele dolgoztam a legtöbbet.

Azt hiszem, a jövöben még sok ilyen baba fog kikerülni a kezeim közül!

Játék Csiginél!!!

Csiginél játék!!!!
Ez a gyönyörü saját kézzel varrt táska a nyeremény, nézzetek be hozzá!

Az én családom

Jó pár éve a Tagesmutter vizsgámra készült ez a kesztyü-család. Vers is van hozzá:
Das ist die Mutter, lieb und gut.
Das ist der Vater, stark und mut.
Das ist der Bruder, groß und schlank.
Das ist die Schwester, mit der Puppe in der Hand.
Das ist das Baby, zart und klein.
Das soll meine Familie sein!

Ez itt az Anya, szép és jó.
Ez itt az Apa, gondoskodó.
Ez itt Bátyó, nagy és erös.
Ez itt Hugi, babát cipelös.
Ez itt a Pólyi, édes, mint az álom.
Ez itt az én drága, kis családom.

Májusi esö...

aranyat ér! A szomszéd parasztbácsi is így gondolta, amikor jó alaposan betrágyázta a mellettünk fekvö szántóit. Ìgy reggel óta csukva tartjuk az ablakokat. Amiket amúgy sem nyitogatunk mostanában, mert az idö igen zordan bánik velünk, a hömérséklet valahol 12-15 fok körül ingadozik, a Napocska inkább elbújik a felhök mögé. Ezt örökítettük meg a Kicsikéimmel. Ablakra, falra, bárhová akasztható, csak hogy legalább ilyen formában láthassunk a Napot!

Tojásból lesz a csibe... második felvonás

A Gyerekszobában mindig találok valami jópofa újdonságot, érdemes gyakran benézni hozzájuk. Ez a tojás-csirke ötlet azonnal megragadta a fantáziámat, nagyon valószínü, hogy mi is el fogjuk készíteni. Addig is, felteszem ide az eredeti bejegyzést, ahol pontos leírást is találtok, hogy hogyan kell ilyen helyes Húsvétvárókat készíteni. Egy hozzáfüznivalóm volna - ha kész vannak a csibék, NE a régi (tollas, mocskos, esetleg fertözött) papírdobozba tegyétek vissza, hanem érdemes egy müanyag dobozos csomagolást beszerezni és azt alaposan kifertötleníteni. Jó munkát!

Húsvéti fonott kosár

Zsófi készítette a lila kiskosarat a tollakkal. Juliával lemásoltuk és a Nagyszülöknek ajándékoztuk a 40. házassági évfordulójukra.
Ìgy készül:

Ès ilyen, amikor kész van:

Húsvéti tojás - harmadik felvonás

Ez a tojás már annyira egyszerü, hogy gondoltam, feltegyem-e egyáltalán!? De hátha valaki egy egészen egyszerü megoldást keres? Ìme, az összetört fehér héjat ráragasztottam a barna tojásra és már kész is.

Húsvéti tojások - második felvonás

Kézzel, vízfestékkel festett tojás. Ajándékba készült.

Húsvéti tojások - elsö felvonás

Hancuska hozta a technikát az iskolából, tulajdonképpen nagyon egyszerü. A titok a fonalban rejlik, melírozott szálakra van szükség, akkor lesz a tojás ilyen szép tiritarka. Sima ragasztóval meg kell kenni a tojás héját és a fonalat szép szorosan, egyenletesen feltekerni rá.

Tojásból lesz a csibe... tojásdobozból!

Ismét alkottunk a kicsikkel. Ezúttal egy tojástartót vágtunk szét, szárnyat, csört ragasztottunk neki, szemet rajzoltunk rá és kb. 2 perc alatt elkészült egy csibe. Húsvétig még kikelhet egy egész fészekalja!

Hóvirág

A törpécskékkel készült újabb kép, ezúttal hóvirágok. A kicsik a lapot készítették elö, ami alatt én a virágokat vágtam. Pár perces, mutatós kézimunka.

Horgolt labdák

Blogos barangolásaim közben találtam a horgolt labda leírását. Mivel nem tudok horgolni, alaposan megküzdöttem velük, a végére azonban kialakult egy rendszerem, ennek segítségével már tömeggyártásra is vállalkoztam. A Pótgyerekeim mindegyike egy ilyen tiritarka labdát kapott farsangkor ajándékba.

A labda a következöképpen készül:
4 szemböl kört hurkolok és körben addig szaporítom, amíg 12 szem lesz belöle. Innen minden sorban 6 szemmel szaporítok. Amikor a labda elérte a megfelelö nagyságot (az enyémek 42 szemesek) onnan minden sorban 6 szemet fogyasztottam. Amikor már csak egy hüvelykujjnyi luk marad, megtömtem a labdákat, van, amelyikbe üveggolyót is tettem - nehezéknek, majd behorgoltam a lyukat.
Ha valaki a saját bejegyzésére ismer, kérem jelentkezzen, szeretném linkelni, nehogy idegen tollakkal ékeskedjek!

Hóemberek - még mindig!

Nos, a tél keményen tartja magát, hogy ebböl hogy lesz tavasz, senki nem tudja! A kölköcskékkel hóembereket készítettünk, hátha ez használ?
A testük vattakorongokból van, a kalapjuk és az orruk kartonpapírból. A kicsik a háttér dekorálását végezték és büszkén vágtak a kisollóval! Jó szórakozást!

Be my Valentine!

Kreativ szivecskével szeretnék boldog Valentin napot kívánni minden errejárónak!

Hóemberek

Odakinn ki centikben, ki méterben méri a havat, esik napok óta. Aki még bír látni egy kicsit a hóból, annak küldöm ezt a három vidám fickót.
A testük két hungarocell gömb, a sapijuk-sáljuk saját kötés, az orruk egy kis só-liszt gyurma, amit elörelátóan egy gombostü fejére dolgoztam rá, csak szárítani, festeni és a helyéretüzni kellett. Ugye, hogy egyszerübbnek tünik, mint odakinn a locspocsban, hidegben, fagyban?

Fakanál szarvas

Egy fakanál, egy kis gumi, még több festék és kész a szarvas ajándék. Hancuska készítette a Papának.

A bújócska vége

Sikerült Zsuzska-szarvast rávenni, hogy ugyan bújjon már elö a tököcske mögül és mutassa meg magát. Hosszas rábeszélésre meg is tette és kicsit ugyan szégyenlösen, de hagyta magát lencsevégre kapni. Utána pedig kényelmesen elhelyezkedett egy dobozban és útnak indult a messzi Szolnokra egy távoli (név)rokonát meglátogatni. Közben meg is érkezett és nevet is kapott - szülöanyja nevét, mostanság pedig egy polcon pöffeszkedve tölti napjait. Mici, puszillak!

Teamécses gyerekekkel

Ma valami egészen egyszerüt mutatok Nektek! Tegnap készült az aprónéppel, gyorsan megvolt, még a picurkák sem unták meg és az anyukáknál is hatalmas sikert aratott.

Ahogy a képen látható, a kicsik a színezésben, majd a csillagok felragasztásában vettek részt, a hajtogatást, vágást, összeragasztást én végeztem.

Egy hosszú papírcsíkot adtam nekik, hogy rajzoljanak rá. Egy vékony csíkot kihagyva, ahol majd összeragasztottam, négybe hajtottam, minden oldalra sütikiszúróval mintát rajzoltam, amit aztán sniccerrel kivágtam. Hátulról selyempapírt ragasztottam bele, a picurik felragasztották a csillagokat, összeilleszettük és már kész is volt a mü. Gyertyát tettünk a közepére és így gyönyörködtünk bennük.

Karácsonyi fülbevaló

Kicsit bolondos, de kedves fülbevalót készítettünk Zsófi lányommal. Dekorációs csomagocskákat kötöztünk fel egy fülbevaló alapra - és kész. Aki ennél egyszerübbet tud, szóljon! ;O)

Karácsonyi gyümölcstál

Nos, gondolkodtam hogy a tálam egyáltalán idevaló-e, hiszen gyakorlatilag nem én készítettem, de a végén úgy gondoltam, hátha valakinek beindítja a fantáziáját. Már csak a dekoráció-jellege miatt is. Az alap Èdesanyám ajándéka, a Tchibo/Eduscho cégnél vettük még tavaly tél végén. Az én érdemem, hogy ilyen jól néz ki annyi, hogy a mandarinok és narancsok közé pici mü almákat dugdostam, de lehet fenyögallyakkal, más gyümölcsökkel is variálni. A gyertyák színe és mérete is kedv szerint csereberélhetö, így alkalmasint akár tavaszi, illetve nyári kompozíciót is készíthetünk.

Adventi koszorú

Elkészült az adventi koszorúnk. A tavalyi fehér-négyszögletes variáció után (amit a család nem nagy lelkesedéssel fogadott) idén a hagyományos piros-zöld-kerek variációt választottam! A díszítö elemek nagyon nagy része természetes anyag: fenyötobozokat, fahéjrudakat, borókaterméseket, egész diókat tüzködtem a gallyak közé. Azt is meg kell jegyeznem, hogy a koszorúalap a Waldorf óvodában készült, természetesen saját kezüleg (hosszú boldog óvodás évek maradványaként járhatok én még be és garázdálkodhatok a mühelyükben), normandiai fenyögallyakból, amiket szigorúan a holdfázis megfelelö idejében vágnak, hogy lassabban hullassák a tüleveleiket. Azért, hogy ne csak a tradicionális színek forduljanak elö, csempésztem a díszítésbe a csodálatos széles narancs-arany szalagokat és a narancs-arany színekben pomázó picike gömböcskéket. Hatlamas, gazdag, szívet melengetö koszorúnk lett, büszkén trónol a helyén. Àldott, békés, csendes Adventet kíván!

Mikulás- csengöcske

Elkezdödött az Advent és elkezdödött vele a várakozás. A várakozás ideje gyorsabban telik, ha az ember elfoglalja valamivel a kezeit, a lelke közben szabadon kószálhat...

A kölköcskéimmel ma délelött Mikulás-csengöcskét készítettünk, mivel picurkák még, így valami nagyon egyszerüt gondoltam ki nekik.

A Mikulás teste egy piros háromszög - némi kerekítéssel. A szakálla-arca fehér papír, egy darabból készült. A kicsik közben ezüst és fehér ceruzával kiszinezhették a testet, az arcot én rajzoltam meg. A ragasztás után már csak az arany fonalakat kellett a helyükre füzni és a csengettyüt felakasztani.

A kép alsó sarkában a még pucér adventi koszorúnk látható. ;O)

Emléklekvár - a la Fércmüvek

A drága Judit ajándékozott meg egy üveg Gondolatlekvárral. Egy szép nagy beföttesüveg, telis teli jobbnál szebb gondolatokkal.

Innen jutott az ötlet az eszembe, hogy Kata barátnöm születésnapjára én egy jó nagy üveg Emléklekvárt készítsek.

Kata 1982. június 10.-e óta a barátnöm. A legjobb barátnöm. Az elmúlt pár évben millíó közös élményben volt részünk, kórusok, táborok, iskolák, barátságok, házzasságok, születések... A múlt hónapban gyüjtögettem az emlékeket, mint méh a mézet, rakosgattam szépen össze, válogattam, keresgéltem. Az üvegben 60 emlék kapott helyet, mind más betütípussal nyomtatva, egy két szó, vagy mondat, nevek, helyek, dátumok... A hétvégén adom át, kíváncsi vagyok!

Judit, köszönöm az ötletet, remélem nem volt rajta copyright!? ;O)

Látszik a bokorból...két nagy...

Hogy mi látszik? Nos, nem árulom el, de hátha majd a szégyenlöske késöbb megmutatja magát...Addig még megpróbálom rábeszélni!

Lombkoszorú

Már majdnem túl késö, de talán még talál valaki a parkokban, kertekben faleveleket. A szárukat le kell csípni és a leveleket félig egymásra fektetni. Az aljukat egyharmadig hátrahajtani, a körmünkkel két vágást nyomni bele, amin a szárat átbújtatva összefüzzük öket. Folytatni, amig a koszorú elég hosszú nem lesz. Akkor összefüzni és királykisasszonyokat, királyfikat keresni, akik büszkék a szép öszi kronájukra.

Sapik, sapik...

Az elsö sapi a "szaladgálós" sapkám. Ebben megyek vásárolni, parkba, stb... Igazán nem egy nagy durranás, a pomponja teszi különlegessé. Kötve van. Zsófimon fotóztam le, neki jobban áll.


A második sapka tegnap lett kész, horgoltam. Iszonyú volt, mert a fonal rettentö szöszös és mindig megakadt. Egyszer megpróbváltam visszafejteni, lehetetlenség. Azért nagyon büszke vagyok rá. Jujinak pedig iszonyú jól áll. Majd néha kölcsönadom neki is...